A spanyol nyelv története a Fülöp-szigeteken


Hozzáadva: 2020. Augusztus 17. Megtekintve: 280

Az 1500-as évek végétől 1898-ig a spanyolok uralták a Fülöp-szigeteket. Szigorú katolikus elvekkel és spanyol kultúrával uralkodtak a délkelet ázsiai szigetvilágon.


A legtöbb filippínó ugyanakkor észre sem veszi, hogy tulajdonképp spanyolul beszél.


De még az az ötlet, hogy a Fülöp-szigetekből egy államot csináljanak is spanyol eredetű.


A spanyol eredet megtagadása valószínűleg a spanyol hatalmat követő angol dominancia következménye. A 20. századtól kezdve az angol lett az elfogadott nyelv az országban.


1898-ban az amerikaiak megnyerték a Spanyol-Amerikai háborút és ezzel a Fülöp-szigetek, Kuba, Guam és Puerto Rico amerikai irányítás alá került. Így a kiterjesztett amerikai birodalomban bevezették a kötelező angol nyelvhasználatot.



A Cervantes intézet úgy tartja, hogy a 20. század elején a filippínók 60 százaléka második nyelvként beszélte a spanyolt.


Azonban, 1987-ben a spanyolt levették a hivatalos nyelvek listájáról a Fülöp-szigeteken.


Jelenleg a filippínók megközelítőleg 0.5 százaléka beszél a 100 milliós országban spanyolul, de még mindig itt lehet a legtöbb spanyolul tudót találni Ázsiában.


Nyelvészeti szempontból a spanyol viszont nem teljesen hagyta el a Fülöp-szigeteket, hiszen a filippínó nyelv harmada, megközelítőleg 4000 szó spanyol jövevényszó.


Azt, hogy szia a Fülöp-szigeteken úgy mondják, hogy kumusta, amelyet a spanyolul tudók felismerhetnek, hiszen spanyolul azt, hogy hogy vagy úgy mondjuk: ¿Cómo estás?.


Ma, a 21. században a spanyol nyelv, amely a korabeli elnyomást jelentette próbál felépülni az angol dominancia által jelentett hátrányos helyzetből és úgy néz ki új szerepet fog betölteni a Fülöp-szigetek életében.



Az utóbbi néhány évben a Fülöp-szigetek a világ legtöbb telefonközpontjának otthont adó országa lett. Ebben az iparágban dolgozik 1.2 millió alkalmazott és ők termelik az ország GDP-jének 9 százalékát.


20-30 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, de most miután sokan rájöttek, hogy az olcsó fülöp-szigeteki munkaerőt gyorsan meg lehet tanulni a spanyol nyelv használatára hatalmas változás állt be.


A Fülöp-szigeteken a minimum napi fizetés 3200 forint körül van, amely egy hónapra megközelítőleg 100.000 forintot jelent és körülbelül ennyit kell kifizetni egy telefonközpontos aszisztensnek is.


Ezt látván sok ausztrál cég elkezdte kiszervezni a telefonos segédvonalaikat az országba.


Hasonló módon a világ legnagyobb IT cégei is, úgy mint a Facebook, a Twitter és a YouTube is nagyon sok olyan fülöp-szigeteki munkást alkalmaz, akik napi szinten szűrik a platformokon megjelenő tartalmakat.


Ha valaki jól tud spanyolul és angolul sokkal több a lehetősége a Fülöp-szigeteken.


Egy spanyolul tudó könyvelő például 3-4-szer annyit vihet haza, mint egy egynyelvű társa.


Ha valaki tud spanyolul a Fülöp-szigeteken, folyamatosan kap megkereséseket.


Ha a spanyol nyelvet sikerülne ismét beindítani a Fülöp-szigeteken, akkor az országnak meg lenne a lehetősége arra is, hogy felelevenítse a kapcsolatát Madriddal is, bár a spanyolokban sosem volt túl nagy motiváció a régi gyarmati országokkal való jó kapcsolat kialakítására, úgy mint tették azt mondjuk az angolok vagy a franciák.


Ugyanakkor fontos lehetne ez Madrid számára, hiszen így tudna gazdasági hídkapcsolatot kialakítani Európa és a gyorsan fejlődő délkelet ázsiai kistigrisek között.


A filippínó önérzet kialakításában nagy szerepet játszott az is, hogy a hispán világ nem ismeri őket el tagjaként.


Míg sok filippínó rendelkezik spanyol eredetű családnévvel egy 1849-es rendelet eredményeként, nagy a valószínűsége annak, hogy nekik sincsenek spanyol őseik.


Sokan a viszontagságos spanyol múlt ellenére felső néposztálybeliséget tulajdonítanak a spanyoloknak.


Ha például valaki spanyol névvel nyit éttermet a Fülöp-szigeteken, azzal a felsőbb néposztályokból csábítja a vendégeket. Mindazonáltal nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a spanyolok ölték meg a híres filippínó nemzeti vezetőt, Jose Rizal-t. Ez némi paradox felfogást szül a spanyolokkal kapcsolatban.


Sokan úgy hiszik, a spanyolok iránti ellenérzet mesterségesen lett generálva szándékos félrefordításokkal.


Egy sokak által olvasott könyvet, a Noli Me Tángere-t állítólag szándékosan félrefordítottak és számos olyan részletet tettek bele, amely a spanyolok ellen hergelte a filippínókat.



Az angol cikk alapján fordította: LB


Photo by Marfil Graganza Aquino from Pexels


Hozzászólások (0)


Spanyolimádóknak

Partnereink írták